A mi partszakaszunkon összesen 2 "étterem"üzemelt,amelyek 2től 7ig zárva tartottak,mondjuk jobban is tették mert mindegyik undorító mocskos volt(pedig ilyen téren már nagyon edzettek vagyunk)és egyikben sem lehetett kapni semmi féle alkoholt.(a menü egyébként szinte kizárólag mindenféle rizs)Az egyetlen kis party bár pedig minden másnap zárva tartott.Egyébként ez elég jó volt ,szólt a zene meg esténként a szigetlakók mint egy kis család összegyültünk itt..közös tűzrakás ..lakatlan sziget feelingstb.Nem nagyon szeretek ,és vigyázok is rá hogy egy egy ember alapján megítéljek egy népet,de elég sok mintavételezés után elmondhatom hogy a malájok nem valami kedves népek,sőt azt is mondhatnám hogy bunkó,paraszt az összes(tisztelet a kivételnek).Pl az álltaluk étteremnek nevezett valamiben kér az ember mondjuk sót az ételhez akkor csak megrántják a vállukat aztán odamutatnak hogy ott van paraszt aztán hozd ide magadnak.Egyébként az ételek elfogyasztásában Bear Grylls
nagyon sokat segített.A malájok egyébként állandóan késnek(pont én mondom)pl a hajó állandón 2órát kb legalább tudom milyen lenne egy ország ha mindenki olyan lenne mint én.
Elég szép mikor a buszindulásra mondju reggel 8 ra összeverődik mondjuk 40 túrista aztán a malájok jönnek úgy fél 10 fele a busz meg 10kor.Egyébként az árak ázsiai viszonylatban is elég magasak viszont a szolgáltatások nem érik el a thaiföldi szintet,az indonéziait meg még csak meg sem közelítik.Szóval igaz hogy bunkók az emberek de legalább szarok a szállások meg drágák:))).Jónéhányszor felhúztam azért magam rajtuk.Pl.napi merülés reggel 8 kor indulás
ami fél10 ,divemasternél se bodycheck se briefing se a levegömet nem kérdezte meg egyszer sem. sebaj a víz alatt legalább szép.Aztán merülések után kikötünk egy másik partszakaszon
kb délben és közlik hogy majd csak talán 5kor visznek haza mert nekik úgy praktikus,nálam meg se pénz se víz se kaja hm.
Ezek után a kényelmesebb szállás meg a kicsit nyüzsgőbb éjszakai élet reményében indultunk tovább a Perhentian szigetekre,amely két szigetből áll.A nagyobbikból meg a kissebikből(Besar meg Kecil)Úgyhogy egész éjszaka busz Kota Bahruig aztán taxi Besutba ahonnét már csak kb20perc speedboattal.Hulla fáradtan végül is megérkeztünk Kecil szigetére,ami jócskán alul múlta a várakozásainkat:)Az "infrastruktúra" itt szinte egyáltalán nem létezik az étterem fogalmát amiből itt csak egy van addig süllyesztették hogy a homokban néhány műanyagszék meg zsíros asztal a parton.A homokos talaj egyébként folytatódik a "konyhában"is ami nem más mint girbegurba gallyakból összetákolt kunyhó.Mondjuk itt már a homokra egy darab linóleum is van terítve mert hát aludniuk is kell valahol.(reggel voltam kvzni még aludtak olyan volt mint egy büdös borz barlangja)Itt az üzleti vállalkozáshoz nem kell más mint a dzsungelben összegyüjteni néhány gallyat meg pálmalevelet aztán már is kész a vegyesbolt:)
A természet egyébként itt is gyönyörű: lakatlan sziget érzés ,hófehér homok,kristálytiszta vízstb. Bár ahogy a svájci merülőtársam fogalmazott: rabish anywhere.Azt hiszem ők is négyszázhuszonhatmillió éve indultak el indiából,a fele ide jött a másik fele hozzánk:).A szállások itt már a felháborító kategóriába tartoznak.Nincs fürdőszoba,reggel 7től este 7ig nincs áram viszont legalább egy koszos luk a dzsungelben:).És ezzel megint rekordot döntöttünk mert kb 4000FT ba kerül egy éjszakára.Többe mint most a légkondis minibárosszobánk ami kb 2500ft Phuketen.Ugyanis azonnal továbbálltunk és visszajöttünk Thaiföldre. Ez már egy kicsit sok volt Malajziából:)Az utolsó két hetet itt töltjük,talán elmegyünk még Koh Lantára ami egy sziget a közelben.
